Miközben a munkaerőpiacon egyre nagyobb hangsúly kerül a munkavállalók nem anyagi típusú
elismerésére, munkakörnyezetük fejlesztésére, a well-being még mindig csak gyerekcipőben jár, és
sokszor kizárólag széttagoltan elérhetőek az egyes szolgáltatások. A MOVEon Project azt a célt
tűzte ki maga elé, hogy mozgásegészség kapcsán ezen a piacon elsőként integrált, minden érintett
számára előnyöket biztosító megoldásokat kínál partnerei számára – az első év tapasztalatairól az
alapítókat kérdeztük.
Több mint egy éve indítottátok el a Magyarországon egyedülálló megközelítéssel dolgozó MOVEon Projectet. Rövid időnek tűnik, de gyorsan változó időket élünk – mennyire változott meg a piac, amit akkor láttatok?

Egy konkrét, nagyvállalati megkeresésre, és így létező igényre reagálva kezdtük el a munkát és ötletelést 2022 tavaszán. Még javában a postcovid hatások idejét éltük, a legfontosabb irány az volt, hogy a cégek megtalálják, mi legyen a járvány után üresen maradt irodákkal, hogyan álljon vissza mihamarabb egy “régi-új” rend, hogyan csábítsuk vissza a kollégákat az irodákba. 

Őszre aztán egyre inkább begyűrűztek az ukrajnai háború gazdasági hatásai és a rezsiválság, elindult egy újabb lavina a munkaerőpiacon. Ez a trend viszont már arról szólt, hogy hogyan szervezzék újjá az irodai tereket a cégek, ahol csak lehet, kevesebb irodai területtel kalkulálva és home office-ra, de legalábbis hibrid munkavégzésre alapozva. 

Egyre inkább azt vesszük észre, hogy a home office „working from home, or living at work” dilemmája kezd kiforrni és sokan, ha csak egy co-working helyre is, de elmennek otthonról. Ezt a változást már korábban is láttuk, és fel is hívtuk rá partnereink figyelmét. 

Szóval a libikóka többször fordult át az elmúlt 12 hónapban, ami számunkra egy folyamatos innovációs és megújulási feladatot jelentett.

Employee sustainability, a dolgozók egészségére alapozó fenntartható vállalati működés: a legtöbb vállalat számára nagyon innovatív és új fogalmak. Hogyan változik a cégek hozzáállása a területhez, értik és látják ennek szükségességét?

A kérdésben talán benne is van a válasz: a legjobb megfogalmazás az, hogy változik. Egyre többen ismerik fel, hogy a cégek nem “beszélő szerszámokból” állnak, hanem emberekből, akiknek igenis végesek az energiatartalékaik, akikkel érdemes úgy bánni, hogy minél tovább tudjanak magasan teljesíteni, egészséges részeként működni a céges egésznek. Nem elég elkerülni a fluktuációt: a megtartott munkaerőt támogatni is kell abban, hogy fizikai és mentális értelemben is a saját maximumuk közelében legyenek. 

A dolgozói well-beingről egyre több szó esik, és nagyon széles skálán mozog a szolgáltatások köre. Szépen lassan, mondhatni magától is alakul a cégek hozzáállása és elvárásai, viszont még mindig nagy szerepe van a szemléletformálásnak. Az „instant gratification” helyett hosszú távon gondolkozni, preventív szemléletben – ezt a gondolkodást egyre több helyen látjuk, és már nem csak külföldi, vagy multi cégeknél. 

Az employee sustainability összetett fogalom, a MOVEon Projectben ennek alappillérére, a mozgásegészségre fókuszálunk. Azt tapasztaljuk, hogy erről méltatlanul és érthetetlenül kevés szó esik, pedig mozgásegészségünk hatásai életünk és létünk minden egyéb területére nagy hatással vannak. Tudunk-e ugyanolyan hatékonyak és mentálisan jól lenni akkor, amikor fáj a derekunk, csuklónk…? Számíthatunk arra, hogy egy csökkent komfortérzetű dolgozó jól teljesít majd a mindennapokban? Megfordítva: munkavállalóként vajon ott maradunk egy cégnél és elköteleződünk iránta, ha részben neki köszönhetjük az állapotunk romlását? 

A mozgásegészség kapcsán – azon túl, hogy a mozgás mindenkié – a prevencióra is fel szeretnénk hívni a figyelmet és arra, hogy a tudatos mozgást sosem késő elkezdeni, mert minden szinten rengeteg hasznot ad mind az egyén, mind a közösség számára. Ez egy olyan terület, amit korra, nemre, generációra tekintet nélkül tudunk erősíteni, így újabb repedések előidézése helyett sokkal összetartóbb csapatokat, szervezeteket tudunk építeni. 

Biztosan rengeteg visszajelzés érkezett hozzátok az első év során. Voltak olyan területek, ahol ennek hatására változtattatok? Fejlődött a termék a kiinduláshoz képest?

Igen, fejlődött, talán nem is annyira a konkrét partneri visszajelzések, sokkal inkább a beszélgetések, hallottak, tapasztaltak alapján. Az idei év első hónapjai jórészt a koncepciónk újragondolásával teltek: azt láttuk, hogy a korábban gondoltaknál sokkal többet kell foglalkozni a szemléletformálással mind egyéni, mind vállalati szinten. A gazdasági helyzet sem feltétlenül kedvez az ilyen új típusú szolgáltatások bevezetésének, hiszen sok helyen még vissza is vágják a hasonló típusú költéseket, egyáltalán nem a fejlesztés irányába mozdulnak el. 

Stratégiai döntés volt, hogy mi ennek ellenére szembe megyünk a trendekkel, és nem rövid távú haszonra törekszünk. Tréningcég jellegű well-being szolgáltatásból rengeteg van, ezen a téren nagyon zajos a piac (céges jóga, céges masszázs, edzőterembérlet), ráadásul ezek a szolgáltatások nagyon szigetszerű hatást tudnak csak elérni. Ezzel ellentétben megfelelő szakmai háttérrel rendelkező, objektív módszertannal dolgozó, széles körű megoldási portfóliót alkalmazó stratégiai tanácsadóból annál kevesebb. A MOVEon Projectet mi ezen a “nehezebb úton” indítottuk el, teljesen tudatosan: hisszük, hogy hosszú távon érdemes gondolkodni, és ugyanezt képviseljük partnereinknél is a mozgásegészség terén. 

Sok a tévhit az emberek fejében, a mozgásról elsőre mindenkinek a „nincskedvemhozzá” „nekemezúgysemmegy”, az izzadás jut eszébe, vagy a versenysport és annak üzleti élettel vont párhuzama. Cég és mozgás összefüggéseiben a „valamilyen mozgásos csapatépítés” van jelen, és még most is nagyon jellemzőek a kampányszerű megmozdulások: céges futások és kihívások (sokszor extrém elvárásokkal), amik legtöbbször ugyanazokat az egyébként is aktívan sportoló embereket szólítják meg és vonják be, tehát egy szűk réteghez szólnak és időszakos jellegűek, akkor viszont megterhelők (Ultrabalaton, maraton). Ezzel nem csak nagyon magas belépési pontot hoznak létre a még nem sportoló kollégáknak, de sok esetben kifejezetten komoly, további töréseket, egyes munkavállalók elszigetelődését is előidézik – pontosan ellentétes hatást kiváltva, még ha a szándék alapvetően nagyon pozitív is. 

A mérhetőség a kezdetektől fontos szempont volt, hiszen a cégvezetők és maguk a bevont kollégák számára is fontosak az érthető, visszamérhető, objektív eredmények. Ebben is új szintre léptünk egy olyan speciális eszköz alkalmazásával, mellyel pontos, és az adott esetre kialakított mérési csomaggal tudunk dolgozni, adatokkal tudjuk alátámasztani a kiinduló állapot felmérését, illetve a program hatására induló trendeket, hosszabb távú hatásokat. Természetesen a mérhetőség azért is kiemelt szempont, hiszen a cégvezetők, üzleti döntéshozók a kollégáik jólléte mellett teljesen érthetően más eredményeket is elvárnak: hiteles kockázatértékeléseket a dolgozók egészségi állapotának romlására (balesetek, kieső munkanapok, fluktuációs kockázata), és célzott, költséghatékony stratégiai terveket cégméretre, munkakörre, helyi lehetőségekre értelmezve. 

Köszönjük a válaszokat, a következő részben pedig kicsit mélyebben is belemegyünk majd a well-being trendekbe, módszertanokba.